2018. december 10., hétfő - Judit Polgárok Háza - 1089 Budapest, Visi Imre u. 6. - Telefon: 299-8050 - E-mail: polgarokhaza@chello.hu
Nyitólap
Magunkról
Események
Hírek
Civil Akadémia
Galéria
Videók
Polgári Körök
Interjúk
Jogsegélyszolgálat
Vendégkönyv

2018. december
H K Sz Cs P Sz V
          1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Nyitva tartás
Hétköznap 9-17 óra között, valamint rendezvények idején.
Telefon: 299-8050

Kérjük, támogassa munkánkat!
Bankszámlaszám:
10300002-20210799-
00003285
(Szövetség a Nemzetért Alapítvány)
Rendelkezzen
adójának 1%-áról!
Kattintson ide!

Megközelíthetőség

Hírlevél
E-mail:
Ha szeretne havonta programfüzetet kapni, kérjük jelezze a 299-8050-es telefonszámon, vagy iratkozzon fel elektronikus hírlevelünkre!
Ön a(z) 3080862. látogató az oldalon.
2007. november 26.
„Az értékek mentén szerveződő közösségek jelentik az egyedüli védelmet a globalizációval szemben” – beszélgetés Horváth Jenővel, a Budakeszi Polgári Körök vezetőségi tagjával

Polgárok Háza: Szeretettel köszöntöm a Polgárok Házában Horváth Jenőt, a Budakeszi Polgári Körök Vezetőségének egyik tagját. Első kérdésem: Budakeszin mióta működnek polgári körök? Horváth Jenő: A kezdetek öt évvel ezelőttre nyúlnak vissza. 2002. augusztus 20-án nagyon sok helyi lakos jelent meg Szent István Budakeszi szobrának megkoszorúzásán, s az itt egybegyűltek egymásra találásából indult útjára Budakeszin a polgári köri mozgalom.

PH: Milyen tevékenységet folytatnak?

HJ: A közelmúltban csináltunk egy számvetést, összesítést az elmúlt 5 évről, mely minket is megdöbbentett, hiszen munka közben az ember nem számolja, hányféle rendezvény volt.
Egyrészt kulturális és közéleti rendezvényeket szervezünk, így például: Romkert Teátrum, komolyzenei hangversenyek, regionális népdal-és mesemondóverseny, gyermekprogramok, városi röplabda bajnokság ,Wass Albert és Remenyik-szavalóverseny, polgári teaestek, s ezen felül évről évre határontúli gyermekek üdültetéséről is gondoskodunk. De nagyon büszkék vagyunk az általunk felállított országzászlóra és az 56-os emlékműre is. A gazdáknak a „Gazdák terén” 400 főre főztünk. Mindezek mellett politikai tevékenységet is folytatunk: korábban 3 alkalommal szerveztünk útlezárást a Budakeszi elkerülő út megépítése érdekében, mely valószínűleg sajnos a közeljövőben sem fog megvalósulni; idén pedig 5 alkalommal félpályás útlezárással tiltakoztunk a regnáló kormány intézkedéseivel szemben. A szociális népszavazás aláírásgyűjtő íveire 2 nap alatt 1400 aláírást gyűjtöttünk össze a Fidesszel együtt. Decemberben elindítjuk honlapunkat is.
Létrehoztuk 3 éve a Civilek Budakeszi Fejlesztésére (CIBUFE) csapatot, melyben többek között egy Ybl-díjas építész is volt. Elkészült ennek eredményeként egy hosszú távú városfejlesztési koncepció, amelyet tavaly, az őszi választások idején tettünk le az önkormányzat asztalára.

PH: A kulturális programok anyagi hátterét hogyan sikerül megteremteni?


HJ: Az évente megrendezésre kerülő bálok jelentenek egyfelől bevételi forrást: a 200 fős teltházas rendezvények jegy- és tombolabevétele adja a polgári körök legfőbb anyagi bázisát; ezenfelül magánszemélyek és vállalkozók is nyújtanak támogatást. Az elmúlt években anyagiakban körülbelül négymillió forintot fektettünk a polgári körös munkába, de ezen felül a szellemi befektetések és produktumok értéke fölbecsülhetetlen.

PH: Hogyan találtak egymásra a körök, hogyan alakult meg a Központi Vezetőség, és milyen feladatokat lát el?

HJ: Időszakonként van tisztújítás, legutóbb 5 fős elnökséget választottunk.
Részben koordináló testületről van szó, bár általában már nincs szükség koordinálásra, hisz a körök tisztában vannak feladataikkal. A 18 kör között 2 nagyobb létszámú polgári kör is van, amelyek mintegy „ polgári körök a polgári körökben” működnek. A kezdetek óta volt némi lemorzsolódás, de nagy vérveszteséget nem szenvedtünk, a mag változatlan, melynek létszámát körülbelül 130 főre becsülöm, és ehhez tartozik egy sok száz fős holdudvar. Érdekes lenne egy demográfiai statisztikát végezni a tagság körében: a többgyermekes családok ugyanis óriási arányban vannak képviseltetve!!.
A polgári mozgalom ideális terepének én az olyan10-15 ezer fős városokat tekintem ,ahol nagy számban van jelen a középosztály és sok az értelmiségi. Budakeszi ilyen szempontból ideális város.

PH: Milyen viszonyt ápolnak a nagypolitikával?

HJ: Kétségtelenül vannak problémák. Néha elgondolkodom azon, hogy az alapítók, a Fidesz és Orbán Viktor mennyire vannak tisztában azzal, milyen hatalmas dolgok történtek ezekben a körökben szerte az országban. Öt évvel ezelőtt ugyanis véleményem szerint a XX-XXI. század legnagyobb civil mozgalmát sikerült életre hívni, mely a mai napig működik. Persze nem ugyanúgy, mint öt évvel ezelőtt: az a fajta „tavaszi virágba borulás” elmúlt, most kora őszi állapot van, de ez bármikor nyárba is mehet, és a mag visszafordíthatatlanul kikristályosodott.
Várjuk, hogy a Fidesz ismét megszólítsa a polgári köröket!!.

De még van egy nagy bánatom. A jobboldali újságírás, a jobboldali elemzők sem foglalkoztak soha mélyebben a polgári körök valódi tartalmával, mélységeivel, csak egy-egy szóban tettek említést róla. Pedig ezt a mozgalmat az egész ország elé példaként lehetne állítani, hiszen a globalizáció korában az értékek mentén szerveződő közösségek jelentik az egyedüli védelmet a kisember számára. Ha valakiben lenne annyi energia , hogy az elmúlt öt év polgári köri történéseit összegyűjtse és dokumentálja, aligha jutna a végére, éppen ezért is szomorú, hogy ez a jubileumi pillanat senkinek sem jutott eszébe.

PH: Köszönöm az interjút, és további munkájukhoz is sok erőt kívánok.


'Sigmond Bertalan
Polgárok Háza - 2018